6-7 óra lehetett, szürkült. Épp lesben voltam egy szurdok szélén, láttam onnan a patakot, úgy 10 méternyire, mögötte kukoricaföld. Csalogattam volna a sakálokat egy hívóval, mert nem egészen egy hete az egyik szomszéd tehenét megcsonkították, arra gondoltunk a sakálok műve.
Közben besötétedett, épp készülődtem haza, amikor lépéseket hallottam a hátam mögött. Kiszóltam az apósomnak - azt hittem ő az- hogy észrevettem őt, közeledjen nyugodtan, a nyílpuskám leeresztettem.
Amikor kinéztem a lövőállás ablakán nem láttam őt, megzavart, az is, hogy nem válaszolt nekem. Ekkor út egy méterre az állás mögött szaglászó hangokat vettem észre.
Egyből elöntött az adrenalin, mert bizonyára egy sakál jött megnézni az építményt. Lassan megfordítottam a székem, felemeltem az nyílpskát, amikor egy mély és átható morgást hallottam, olyan mélyről jött, hogy a belsőmben éreztem a frekvenicáját. Tudtam, hogy akármi morog rám, az sokkal nagyobb mint egy sakál.
Leraktam a nyílpuskát és felvettem az ACP 45-ös fegyverem amit mindig magamnál hordtam vadászat alkalmával és elkezdtem imádkozni. Úgy éreztem, komoly veszélyben vagyok és talán meg kell védenem magam. Már támadt meg vad kutya, aminek a hegeit azóta viselem.
Amit ezután láttam elsétálni az állástól megváltoztatta az élethez való hozzáállásom és kipukkantotta a biztonság buborékját, amit egész életemben éreztem az erdőben, illetve vadászat közben.
Végigéztem, ahogy egy farkas a hátsó lábain elsétál tőlem, egészen a szakadék széléig és ott leugrik a mélybe, eltűnve a szemem elől.
Kifújtam a levegőt, ekkor vettem észre, hogy végig visszatartottam, remegett a kezem, ahogy a fegyvert fogtam.
Ez lény legalább velem egy magas volt (180 cm vagyok) begörbülve, így kiegyenesedve elérhette a 2 métert. A bundája sötétszürke volt, a háta jól kivehetően izmos. Hosszú karjai voltak, amik mintha kezekben végződtek volna. Csak a hegyes fülét láttam ahogy a háta meggörbült. Nem láttam a fejét, de a lábai kutyaszerűek voltak.
Teljesen lefagytam és hitetlenkedtem.
Egyszerre akartam elfutni ahogy a lábam bírja, de attól féltem, hogy lesben áll és visszajön értem. Egy perc nyugtatás után, összeszedtem a cuccaim és lassan kibújtam a lesből. A fegyverem végig élesen tartva metem vissza a kocsihoz, ami 200 méternyire parkolt. Életem legnehezebb dolga volt, hogy ne rohanjak egy sprintet, de este volt, nem akartam mégegyszer találkozni ezzel az állattal. Gyorsan beszálltam a kocsimba és elhajtottam, olyan gyorsan, amennyit megengedett a földút.
Azóta az este óta őrlődöm és szenvedek, attól amit láttam és átéltem. Nehéz erről beszélni a családommal, ők olyan realisták, praktikusak és azt amit láttam, ráfognák egy sakál fura árnyékra, ami az állatot jóval nagyobbak mutatta, mint valójában.
Megnyugtató azt tudni, hogy a rákeresésem után nem csak nekem volt ilyen tapasztalatom és mások is ezen mennek át. Már most jobb, hogy le mertem ezt írni.
Még egy dolog történt, amit szeretnék megosztani.
Egy öreg házba költöztünk a családommal, 15 km-nyire attól a földtől, ahol a találkozásom volt azzal az állattal. A 2 éves lányom elkezdte mondani, hogy a nagy csúnya farkas valahol kint van.
2 évvel voltunk az eset után, nem gondoltam semmi különösre. De egyre mondogatta, hogy kint van a farkas, ekkor kezdtem el aggódni. Azt mondtam neki, ha még egyszer látja, szóljon nekem.
Egy este, olyan 8 óra tájban odajött és azt mondta: "a csúnya farkas kint van" és odavezetett a szobája ablakához az emeletre, azt mondta nézzek ki rajta.
A hátsó udvarunkat bevilágította egy ködlámpa. Ott volt egy hatalmas tyúkól és egy 30-40 méter mély kifutó a tyúkoknak. Utána kezdődött az erdő sáv.
Kinéztem az udvarra, de nem láttam semmit. Figyeltem a tyúkól környékét, gondolva arra, hogy a szomszéd kutyája próbálja elkapni a tyúkjaimat... semmi. Azután hátra néztem az erdő sáv szélére és ott volt, pontosan velünk szemben állt, egyenesen ránk nézett. Egy fa kereszt mögött állt, kicsivel volt alacsonyabb mint az, úgy 240 cm.
Megint lefagytam a félelemtől, de most mérges lettem, mert az otthon ért utol, nézte a gyerekemet, valószínű ismerte az addigra az egész családom. Felkaptam a lányom és egyenesen a szemébe néztem. Sárgás fénye volt ahogy rávetült a lámpa.
A szobánkba vittem a lányom, odahívtam a fiam amíg próbáltam megnyugodni. Mindkettőt leültettem az ágyra, a fegyverszekrényhez mentem és magamhoz vettem a 45-ös puskám, hogy ott azonnal végezzek vele. Mire visszaértem az ablakhoz már eltűnt.
Nem sokat pihentem azon az éjszakán, a gyerekek a feleségemmel és velem aludtak akkor.
Sokat voltam kint, hogy fogadjam őket, ha visszajönnének, de nem láttam azóta egyet sem és imádkozom ez így is maradjon.
Azóta az este óta őrlődöm és szenvedek, attól amit láttam és átéltem. Nehéz erről beszélni a családommal, ők olyan realisták, praktikusak és azt amit láttam, ráfognák egy sakál fura árnyékra, ami az állatot jóval nagyobbak mutatta, mint valójában.
Megnyugtató azt tudni, hogy a rákeresésem után nem csak nekem volt ilyen tapasztalatom és mások is ezen mennek át. Már most jobb, hogy le mertem ezt írni.
Még egy dolog történt, amit szeretnék megosztani.
Egy öreg házba költöztünk a családommal, 15 km-nyire attól a földtől, ahol a találkozásom volt azzal az állattal. A 2 éves lányom elkezdte mondani, hogy a nagy csúnya farkas valahol kint van.
2 évvel voltunk az eset után, nem gondoltam semmi különösre. De egyre mondogatta, hogy kint van a farkas, ekkor kezdtem el aggódni. Azt mondtam neki, ha még egyszer látja, szóljon nekem.
Egy este, olyan 8 óra tájban odajött és azt mondta: "a csúnya farkas kint van" és odavezetett a szobája ablakához az emeletre, azt mondta nézzek ki rajta.
A hátsó udvarunkat bevilágította egy ködlámpa. Ott volt egy hatalmas tyúkól és egy 30-40 méter mély kifutó a tyúkoknak. Utána kezdődött az erdő sáv.
Kinéztem az udvarra, de nem láttam semmit. Figyeltem a tyúkól környékét, gondolva arra, hogy a szomszéd kutyája próbálja elkapni a tyúkjaimat... semmi. Azután hátra néztem az erdő sáv szélére és ott volt, pontosan velünk szemben állt, egyenesen ránk nézett. Egy fa kereszt mögött állt, kicsivel volt alacsonyabb mint az, úgy 240 cm.
Megint lefagytam a félelemtől, de most mérges lettem, mert az otthon ért utol, nézte a gyerekemet, valószínű ismerte az addigra az egész családom. Felkaptam a lányom és egyenesen a szemébe néztem. Sárgás fénye volt ahogy rávetült a lámpa.
A szobánkba vittem a lányom, odahívtam a fiam amíg próbáltam megnyugodni. Mindkettőt leültettem az ágyra, a fegyverszekrényhez mentem és magamhoz vettem a 45-ös puskám, hogy ott azonnal végezzek vele. Mire visszaértem az ablakhoz már eltűnt.
Nem sokat pihentem azon az éjszakán, a gyerekek a feleségemmel és velem aludtak akkor.
Sokat voltam kint, hogy fogadjam őket, ha visszajönnének, de nem láttam azóta egyet sem és imádkozom ez így is maradjon.
https://dogmanencounters.com/pickaway-county-oh-encounter/
Megjegyzések
Megjegyzés küldése